Fűtési rendszerek korszerűsítése


Fűtési rendszerek általános leírása 

A panelépületek hőenergia-ellátása jellemzően fűtőműből, tömbkazánházból induló távfűtéssel, központi kazánházzal, tetőkazánházzal történik. A paneles építési móddal épült szabadon álló családi házak, sorházak fűtése általában egyedi központi fűtés. Az épületek túlnyomó többségében melegvíz-hőhordozóval üzemelő központi fűtés működik. Az épületek jellegéből adódóan az elosztóvezetéket a "fogadószint" mennyezete alatt, az első lakott szint alatt, vagy a legfelső lakószint mennyezete alatt építették ki. A felszálló vezetékeknek csak elzáró szerelvényei vannak a fogadószinti közös rendeltetésű vagy egyéb jellegű helyiségekben. A felszálló vezetékek (fűtési strangok) keresztülhaladtak az egymás fölötti helyiségeken, és arról szintenként általában egy radiátor lekötése történt. A fűtési hálózat hegesztett acél csővezetékkel készült. Ha a fűtési rendszer oldott oxigéntartalma nem haladja meg a megengedett 0,1 mg/dm3-t, akkor az acél csővezeték várható élettartama 50-100 év is lehet. Alsó elosztású rendszer estén a légtelenítő vezeték a legfelső szint mennyezete alatt halad. A nyitott tágulási tartály oxigénfelvétele okozta korróziós károk sok acéllemez radiátort tönkretettek, amelyeknek e nélkül is éppen elég bajuk volt: hegesztéssel tagosították az 5-tel nem osztható számú tagokat, ami körültekintő munkavégzés esetén is beépített bajforrást jelentett, de a gyártási technológia pontatlanságai is hasonló anyagszerkezeti és állékonysági bajokat okoztak. A hibákat felismerve a 70-es évek elejétől alumíniumanyagú fűtőtesteket, a 80-as évek közepétől zárt tágulási tartályokat építettek be. A fűtőtestek eleinte - és később a sérülésnek ki tett közös helyiségekben - öntöttvas, később dunaújvárosi tagos acéllemez radiátorok, majd RADAL, KORAL vagy STEBECK alumíniumradiátorok, Hajdú acéllemez lapradiátorok voltak. A keringtető szivattyúk CALOR típusúak voltak, a hőcserélők ellenáramúak. 

A fűtési rendszerek lehetnek: 

A kétcsöves fűtési rendszer kialakítása a leginkább szabályható, egyben ezek váltak be a legjobban. Távfűtés esetén alsó elosztású, tetőt éri kazánház esetén felső elosztású rendszert építettek ki. Az elosztás alul történt, a fűtőtesteket egy radiátorszeleppel és egy radiátor csavarzattal kötötték be. Ezáltal a radiátor kötése oldható, a radiátor a kis ellenállás útszelep révén szabályozható, elvileg elzárható, de a belső beállítással a teljes elzárás ellehetetlenült. A megoldás hibája, hogy a radiátor csavarzat miatt a fűtőtest meghibásodáskor nem volt leszerelhető, lezárható a rendszer leürítése nélkül.  

Felújítási javaslat ebben az esetben termosztatikus szelep felszerelése és az alsó visszatérő ágra jobb és korszerűbb útszelepek beszerelése (későbbiekben a lakók maguktól is megoldhatják a radiátorok cseréjét anélkül, hogy az egész fűtési ágat le kellene ereszteni). A radiátorokra költségosztó felszerelése. Ezek a gépészeti munkák nem járnak bontási művelettel. A fűtési fő ágakon korszerű strang szabályzók kerülnek beépítése illetve cseréljük a régi strang szabályzókat. Ezen munkálatok már járhatnak bontási munkálatokkal a közös gépészeti vezetéken. A rendszer átalakítása után javasolt számítógépes műszerrel elvégezni a strangok elő beállítását. Ezen plusz költségek hosszútávon megtérülnek, és a pályázatban elszámolható költség.    

Az egycsöves, átkötő szakasz miatt a radiátorokat el lehetett látni radiátorszelepekkel, tehát azok szabályozhatóvá váltak. A szelepek belső beállítása következtében a rendszer hidraulikus beszabályozása is lehetségessé vált. Eredetileg nem termosztatikus radiátorszelepeket építettek be - a fűtési átalányár fizetése miatt -, a lakók sem szabályozták a fűtőtesteket, ezért végeredményben a rendszerben ugyanazok az aránytalanságok, túl- és alul fűtöttségi viszonyok alakultak ki.

Felújítási javaslat ebben az esetben termosztatikus szelep felszerelése és az alsó visszatérő ágra gömb csapok beszerelése (ebben az esetben megoldhatjuk későbbiekben a radiátorok cseréjét anélkül, hogy az egész fűtési ágat le kellene ereszteni).  A radiátorokra költségosztó felszerelése. Ezek a gépészeti munkák nem járnak bontási művelettel. A fűtési fő ágakon korszerű strang szabályzók kerülnek beépítése illetve cseréljük a régi strang szabályzókat. Ezen munkálatok már járhatnak bontási munkálatokkal a közös gépészeti vezetéken. A rendszer átalakítása után javasolt számítógépes műszerrel elvégezni a strangok elő beállítását. Ezen plusz költségek hosszútávon megtérülnek, és a pályázatban elszámolható költség.      

Az egycsöves, átkötő szakasz nélküli kialakításnál, a meghibásodás esetén a fűtőtestet itt sem lehetett leszerelni a rendszer leürítése nélkül. A radiátorok teljes mértékben szabályozatlanok, csak a főágakon található szelepekkel lehet , a vízmennyiségének elosztását szabályozni.   

Felújítási javaslat ebben az esetben átkötő szakasz, termosztatikus szelep felszerelése és az alsó visszatérő ágra gömb csapok beszerelése (ebben az esetben megoldhatjuk későbbiekben a radiátorok cseréjét anélkül, hogy az egész fűtési ágat le kellene ereszteni). A radiátorokra költségosztó felszerelése. Ezek a gépészeti munkák részben járnak bontási művelettel. A fűtési fő ágakon korszerű strang szabályzók kerülnek beépítése illetve cseréljük a régi strang szabályzókat. Ezen munkálatok már járhatnak bontási munkálatokkal a közös gépészeti vezetéken. A rendszer átalakítása után javasolt számítógépes műszerrel elvégezni a strangok elő beállítását. Ezen plusz költségek hosszútávon megtérülnek, és a pályázatban elszámolható költség.  

 Fontos tudnivalók röviden

Pályázni lehet a fűtési rendszer teljes felújítására vagy annak átalakítására, de fő szempont a fűtési rendszer  szabályozhatóvá tétele.

Közgyűlési határozatba kell foglalnia a háznak, hogy pályázni akar ezt határozati számmal kell, hogy el lássa.

Fűtési rendszer korszerűsítésnél a lakónak biztosítania kell a lakásában található           radiátoroknál a munkaterületet ami kb. 1-2 m2 szokott lenni.

A strang szabályzók általában a pincékben találhatóak a gyors és korszerű fűtési rendszer átalakítás miatt hasznos a pince tulajdonosának a közreműködése (biztosítja a bejutást, hozzáférhetővé teszi a strang szabályzókat, ezen problémák gyors kezelése esetén) gyorsítani lehet a munkálatokat.   


Érdemes-e felújítani a fűtési rendszereket? 

Érdemes, hiszen az épületek életciklusa az elsődleges szerkezetek fizikai élettartamához viszonyítva "csak" 20-50%-os. Az erkölcsi kopás a másodlagos szerkezeteknél maximum 30 év, ezért ezen szerkezetek felújításának időszerűségét a konkrétan jelentkező igények és az építés időpont ja határozza meg.Az elkészült projektek alkalmasak arra, hogy néhány tapasztalatot megfogalmazzunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fűtési rendszer szabályozása, a költségosztók felszerelése 50-150 ezer Ft költség mellett 8-18% energia megtakarítást hozhat.